2023. február 5., vasárnap

 

ELLENPÓLUSOK

 

 

Naponta többször eljátszott szakítás,

ahogy félrelöksz és megmagyarázod,

s ahogy ölelsz utána -  felemészt.

 

Az egód,

kerek malomkő,

ül mellemen. Pihen.

Földhöz szegez,

pedig szárnyalok,

bénít,

ahol mozgásban vagyok,

elaltat,

ha ébren élem az éjszakát,

félredob,

mint megunt rongybabát,

ha bújnék fázósan melegedni,

titkot oszt,

hogy mindent kifecsegjen,

fülem vattával tömi,

hogy odabenn még jobban csengjen,

felébreszt,

ha álomba menekülnék,

hátrasorol,

ha előbbre kerülnék,

táncra biztat,

ha fárad a lábam,

lenyugtat,

ha rohanni hív a vágyam,

italt tölt számba,

ha lerészegedtem,

étellel kínál,

ha már teleettem magam,

és kerget, űz,

pedig jeleimben mindenütt víz

a meghatározó, csendes,

szép, ringató, nagy folyó,

buroktöltetlék az anyaméhben,

részben és egészben, neked is,

ma is, éltetőelemed.

 

Vedd észre!

Vízjegyem párja tüzednek,

vízcseppjeim mind neked üzennek,

hűs burokként körbefognak,

ha kell atomjaikra hullnak,

parázsló bőrödön lecsurognak,

le, le a vállon.

A mellek dombjain haboznak,

megyünk, maradunk?

És mennek tovább.

A has kerek holdján,

kissé megnyugodnak,

pihennek egyet, hogy egymásra lelve,

új erővel, együtt, sietve,

csurgó Patakba tömörülve,

fentről örökre menekülve,

elérjék öled párnás puha dómját,

megcirógassák a nyílni kész rózsát,

szerelmed barlangos bejáratát.

 

Aztán, irány tovább, le, a lábra,

körmök gyöngyházán megülve,

arcodra mégegyszer feltekintve,

hullanak fűre

vesznek el örökre.

 

Szervusz szerelem!


Balog Gábor

-csataloo-

 

MÍG MÁSHOL ALSZOL


Téged várt ma is

hajnali óra, a Nap,

ahogy egy fordulóra

megint kapaszkodóba

indult, vadrózsa,

nagy csokornyi

új virággal.

diófám törzsén

három lányalak,

titoktudók, tudják:

láttalak kitakartan.

Akartam? Naná!

Nem tudhatod:

lepedőd alá

zsályát loptam

frissen szedetten,

szerelmes szavakba

mákot rejtegettem,

maroknyi pipacsvirágot,

rontás meg átok ellen is,

mormoltam

varázsigéket, hogy ne

hamis képzelet

csöpp időre

pottyantott holdezüst

árnyéka játsszon,

lógázva lábat

velem.

Meglestem

álmod. Meg, bizony.

igézett, tejfehér,

fedetlen, tested pamlagon.

Most gondolkodom

minden jövőkről.

Bennem és benned is

változó időkről és

zsálya illatával

teszek fel kérdést

nekem-neked:

Lesz e mersz

újrakezdeni

az életet?

 

 

FÉLDEPI 2023 FEBRUÁR


Kényszerzubbonyként adott

rám csigaházat a kor.

Les rám, eltipor Mammonok haszonlesése.

Tudom, élniük kell nekik.

Is.


A ház, magamra húzott.

Nem véd, segít.

Ki-ki eléje hordja szemetét.

Kilátás? Üvegbetét!

Új, meg új maligánokra váltható!

Fals öröm.


Csigaház-lakó, kutyát trimmelek,

ha hagyja.

Magjaim apraja nagyja

mérhető távolokban, vagy lélekben

messze elszármazott.

Nem Amerika a kilátásaim.


Egykor volt víg társaim

többsége meghasonlott,

adott szóra épült világunk

összeomlott, maradt barakk, gáz.

Cigarettafüst.

Meg a csigaház.


Kinn liberálisoknak mondottak acsarkodása,

elesettek elől morzsát is ellopó,

volt vörös.

Ukrajna,

színész, paprikajancsi,

más vérében gyalázatos

önmaga mutogatása,

benn patakban csorgó könnyeim

az életért.


A házban,

magamra növesztett magányban,

fényt csak mellettem, nyári záporként

jövő-menő, néha itt is

alvó szép Párom ölelése ad

az ébredéskor.

Mondottam: Néhanap.


Balog Gábor

-csataloo-

2o23.02.02. 4:22


 

TÜSKE

 

Kimerevített oxid.

Hold ezüstje.

Vonzok óvatos lelket,

magában álmodót,

hogy párom legyen,

vagy taszítom, hogy elkerüljön.

Fénykép vagyok szúette keretben.

Hajam hullik. Helyére.

Földre.

Léckerítésen, fogaim között

szóalkotó szellő kalimpál,

hintának érzi nyelvemet.

Számban szavak.

hangszalagjaimmal játszanak,

búgón bebújnak orrüregembe,

az esti csendbe bólintanak.

Él a fénykép.

Neked mesél.

 

Minden érintésem

átokszavakkal ötvözött.

Valaki, egy paraván mögött les,

és a tisztaságomra önt

vödörnyi szennyet.

Csendben hiszem,

többet kéne, hogy érdemeljek!

Saját ki- és meg nem élt összes

maradék holnapom

raktam asztalra.

Ítéljetek!

 

-csataloo-

BGJ. 20.......


 

KÖTELEZŐ HERVADÁS


Fordulj csak felém arccal!

Mit látok, ha fordulsz?

A szászszorszép-tűzdelt hajjadal

szemben a valóság?

Enyészet szépséget lerágó

húsa, ember helyett a csont?

Két szemgödör mélysége,

kétségekbe behalt,

beszakadt orrnyereg?

Vicsorként megmaradt fogak?

Mondd, mit teszek ha láthatlak,

és belémremeg az elmúlt létezések

megannyi bája,

magánya utániaknak?

Kertem egyetlen százszorszépvirágát

szedtem neked,

Nem tűztem szép hajadba.

Ma volt érkezésem, hogy kidobjam,

vizében rohadtan.


-loo

2023.02.02.8:15




 

AZ ERDŐN


Vizeket remegni elfelejtető téli napban,

saját lélekutamban, hogy el te érj,

a téli erdőn, vihar levert gallyakat szedtem,

hogy kályhád melegében elhamvadhassanak.


Az erdő csendes volt, mint a lélek.

Rügyek, növények még álmuk aludták,

nappal is. Hó fehér megadása ült a fákon.

Madárhang elvétve sem, mint éjszakákon,

ha nélküled vagyok.


Apró lábnyomod képzeltem elébem,

s gondosan figyelve, nyomaid követve,

hogy, utolérjem a testet is, számban

utad lelassító, engem megvárni késztető

rímeket kerestem, s varázsütésre,

vers jött elő!


Szép volt! Tartalmas, testes, és vállalható,

cirádákkal is. Télfelejtő. Bukkanó vízerekkel,

tavaszt rikkantó himnusz, mi zsongva

keringve, ölelt át egy nekünk jutott,

elérhetetlen, csodás világot.

Hallod? Látod?


A szerző ismeretlen:

Zöld erdő harmatját, piros csizmám nyomát

hóval lepi be a tél, hóval lepi be a tél.”


Balog Gábor

-csataloo-

2023.02.05.13:22


2017. július 5., szerda



NEM FRADI, NEM MTK, KINEK DRUKKOLOK


Tudod, Barátom, én nem drukkolok Sorosnak!
Gondolkodom rajta, most csavarjak a nyitómondaton, vagy ráérek vele, s úgy döntöttem, várok még pár sornyit!
Mit tudok én Sorosról? Én, aki bőven beletartozom abba a három-négy milliónyi tömbbe, aki azon nőtt fel, hogy tanulj, olvass, hogy hallgatni arany, annyit érsz, ahány nyelvet beszélsz, alma nem esik messze a fájától, no meg a vae victis és a ne bántsd az elnyomottat....

Mit tudok én Sorosról, aki, a róla ezer helyen forgó önéletrajzi leírások, életút leírások mellett is nekem távoli, ismeretlen személy?
Összefoglalnám azt a pár schlagwortot, megkapó frázist, amit a hangsúlyozottan nem magyar kormánypárti leírások adnak:
  • Származás-indíttatásban magyar és zsidó. Szerencsés túlélő és kivándorolt.
  • Pályáján sikeres üzletember, tőzsdés, aki a világ egyik leggazdagabb embere státusig vitte pénzügyi ráérzésének sikerességével. Pénzügyekben a kelet-európai rendszerváltozásra tett, de annak utána sem volt nosztalgiája, hogy ne támogasson olyasmit, amivel - akár a friss, kvázi demokráciák idétlensége ellenében – komoly anyagi nyereségre ne tehetett volna szert.
  • A demokrácia, a demokrácián belül az egyéni érvényesülés szabadságának híve, s ezt a hitét világszerte, a vele hasonló gondolkodású egyének, szervezetek nagylelkű anyagi támogatásával ki is mutatta.
  • A szegénység, a nyomor szükségességének elutasítója, s ennek a meggyőződésének megfelelően egyik legnagyobb anyagi támogatója karitatív és szegénység-ellenes, szegénységből tömegeket kiemelő programoknak, kezdeményezéseknek.
Ha kihagytam valamit, majd jelzed, Barátom, én sem vagyok egy tótumfaktum! S most pár sor a schlagwortok elemzéséhez!
  1. A származás-indíttatás minden ismert, az emberiség történelmében magának nevet szerzett egyénnél esetleges. Tény, de minden általam is ismert cáfoló-beszéd ellenére is valójában nem számít, indifferens. Lehetne török apától, dél-szudáni anyától született, ha adott a tehetség, s a hozzá társuló akarat, ugyaneddig jutott volna el!
  2. Választott pálya sikerességének mérője az ott elért eredményesség. Nem kiválasztott kedvezményezettként lett azzá, aki, de saját erőből.
  3. Gyarapodásának útjai az én agyammal nehezen és csak korlátokkal átláthatók! Ez nem nekem mínusz, hisz más a szakmám! Miért feltételezném, hogy sikert remélő, korábbi támogatottjai ellen végrehajtott pénzügyi akciói végeredményében nem egy egész mentalitásához köthető, számomra ismeretlen nyereségelosztási terv vezérli?
  4. Hite a demokráciában, mint évezredek óta ismert, meg- és kipróbált, gondokkal, buktatókkal teli keserves útban, ma is létező legjobb, a tömegek számára leginkább élhető társadalmi formációban való hit.
  5. Szegénységből indult és vélhetően zsigerből utál mindent, ami tömegeket tart élhetetlen szegénységben.
    Ennyi.
Most a főkérdés: Miért nem drukkolok én, a fenti Sorosnak?
Mert nem neki, de neked, magamnak és társaimnak a nemzetemben kell drukkolnom!

Nem azért, mert majd negyvenmilliárdos költségvetési pénz tervezett szétlopott szétosztásával talált a kormány valakit, aki kormánypárti, többnyire vak és bigott szavazóinak a nekik ismeretlen és, mint Krisztust el nem érhető Antikrisztust személyesíti meg.
Nem azért, mert Soros magyarországi ténykedésének hasznos célirányosságát bárhol is, akár az indulásnál, az orbán-brancs anyagi támogatásánál elismerném,vagy megkérdőjelezném!

Csupán azért, mert mindegy, Ferenc pápától, a Dalai Lámától, az ankarai főmuftitól, vagy sok apró, tisztességes, vagy egy Sorostól jön pénz arra, hogy maradjanak emberek, akik nem hajlandók sem elbutulni, sem behódolni! Nem Sorosnak kell drukkolnom, de azoknak, akik begubóztak, akik félnek, akik tudatlanok, mert információhiányban élnek, mert fontosabb nekik a választási tízezer forint egyszeri (lopott pénz) fidess juttatás a másnapi ebédhez, mint a holnap!

Én a páriáknak a kisemmizetteknek, a nagy nemzeti középosztálynak drukkolok! A szervezetileg, törvényalkotással meglopott parasztnak-földművelőnek, kisgazdának. A megélhetését ellopott trafikosnak! A szimpla megélhetési számításokból kivándorolt nyolcszázezer fiatalnak!A korábbi nyugdíjkorhatárát elvesztő rendőrnek. katonának, bányásznak! A kisnyugdíjasnak, a havi, milliós nyugdíjjal szemben!
A kishantosi biotermelőknek. Az ellopott nyugdíjalap, a focibuzul Quaestor és számtalan svindli károsultjainak! A kórházat, oktatást stadion helyetti közpénzlopás támogatójaként! Maradok tisztelője azoknak, akik nem voltak besúgók jelentésekkel, vagy más országban kincsként őrzött jelentésekkel katonai, vagy rendőri szolgálatokban a letűnt időben! Azoknak, akiknek nincsenek gázszerelőből atomerőmű építő strómanjai.

Nekem a Hazám a fontos, s benne a Hazát meghatározó vegyes származású, tervszerűen, kiszámítottan megosztott gondolkodású többség érvényesülése. Az orbán-túlélés. Leváltás, elzavarás és számonkérés, bebörtönzés lehetőségei. Nekem sorskérdés pár vélhetően megmaradó évemre a „Ki nevet a végén” társasjáték! Ne Soros nevessen, de nevessünk mi, itthon, felszabadultan!

Hazába, házba, megosztott, megélhetést kereső bukóváriakkal szemben csak a kilátástalanságban - csak a „Magyar szívvel, józan ésszel, tiszta kézzel” szlogen, és az a mögötti elkötelezettség vezet! A hit, hogy nem 933-t jelenti majd győzelmük, de egy tehetségre, sokszínűségre építhető 946-ot!
S az, hogy a rendszer bukásával egy EMBER, Soros György is kaphat némi erkölcsi kárpótlást – elvárható, de marginális!
Magyarnak – szerintem- kötelessége megköszönni Soros Györgynek, amit tett, és tesz azért az országért.

Balog Gábor
-csataloo-

2017.o7.05.