2025 JÚNIUS VÉGE

Nyitott ablaknál a szél ébresztette.

„Húzd meg-ereszd meg”-et játszott

a gesztenye hajával odakinn.

Erős volt, de vadsága semmi.

Ő létrázott a susogásban, álomhatáron.

Nem sokkal négy előtt

az asszony karcsú teste villant át fölötte,

a ruhát már este lefújta róla a hőség,

megsimítani sem volt idő,

-„Nyitva az ablak!”-futott a kocsihoz.

Persze.

Akkor már vastag, cseppekben

jött az áldás,

hosszú, embert próbáló idő után,

valami félresikerül, széliből elkapott záporfelhőből.

Zivatar.

Hamar elállt.

Megvárta amíg a szeretett visszafekszik,

-„Hatkor ébresztelek! Aludj!” -

és belekezdett a nyári, hajnali rutinba.

Kávé, terasz, csönd.

Vágy az évei alatt elszívott

összes cigarettából egy-csupán egyért,

valami könyörületként.

Kubai Ligeros. Szivarvég-szemétből.

Mezítlábasan, mint az eső utáni séta

a halálból visszatapsolt

Szent Iván utáni füvön.

Balog Gábor

-csataloo-

2025.06. 27