A KENDŐS VERONIKA
Nagyvizit.
Korán, mert csak tegnap érkezett haza,
és én tartom a kényszerszünet után a vizitet.
Alszik még, vagy úgy csinál.
Kérdezném, macskád az átok-áldás
hogy bírta nélküled?
Csöppnyivel több eszem van,
ilyen kérdések feltételénél.
Ez se más, mint az egymás mellett
elélések kínja-bája,
mikor már sok a gátlás,
hogy magam alá vegyem mind a négy kerekem
és személyesen tegyek fel
szükségtelen kérdéseket.
Jegelem kicsit, a késztetést, s majd újrahívom.
Beszéltetés helyett lehet,
pár fél-mondatot, rittyentek, hogy érezze,
értem.
Ha sikerül,
magamról majd hallgatok.
Hat hétig hiányzott.
Időben seperc.
De a láthatás-mentes szünet
csak edzette az összetartozást,
a barátságot mindenek felett,
s a tudást, hogy tud mindent,
meséim magamban tartva is,
érzi ki és miért vagyok!
Koronája ő
lecsengő, elgondolkodtató, lázadó,
verses életemnek!
Balog Gábor
-csataloo-
2025.06. 20
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése