TAVASZTANGÓ

Becs'szó, néha úgy érzem

azért tangóztam, keringőztem végig az életet,

hogy ablakot moshassak így, Húsvét előtt,

vállalva kockázatát

április első záporának,

ami majd romba dönti üvegeimnek csillogását.

Oly pazar most

az üvegen túl

a szárakba, bimbókba szökkenő tavasz!

Metszéstől megmentett vadrózsabokrom

levelei oly biztatón

ígérnek idén is virágot!

Élednek a vizek.

A Merzse mocsár duzzasztott

kis tavában már pipálnak a halak,

és a domboldal kövei közt

parányi ér indul patakot keresni magának.

A felhők?

Ja! Persze, a felhők!

Azok jönnek-mennek, vándorolnak,

hol hoznak, hol nem friss vizet.

Ha áttör rajtuk a nap, és fehér, égi szőnyegük

megszaggatja a szél,

két acélkék, öreg szem

csak anyja és kedvese arcát látja

minden változó,

örök,

soha el nem múló szép világban.

Becs'szóra!

Nagy élmény végigkeringőzni

füvekben, fákban, lepkében, bogárban,

és minden átváltozásban

megannyi életem!

Balog Gábor

-csataloo-

2025.04.01.