HŰBELE BALÁZS

Még felébrednem sem sikerült

rendesen, s máris a vállamon

ült a hajnal, aztán nyakamba

közismert nyári pózban,

pedig erősen

még csak tavasz van,

és nagyon jó, hogy ez történt

velem, mert mellettem

nem a semmi volt, hogy azt öleljem,

hanem a nem-semmi kedvesem!

Hajnal ide, hajnal oda,

én ébresztőóra helyett tettem

amit megtehettem,

s csak a munka dandárja,

a harminckilences között

jutott eszembe édesanyám,

hogy hányszor is mondta:

kisfiam, munkához, nőhöz

sosem nyúlunk Hűbele Balázs módra,

ami nem jelenti azt,

hogy parasztosan, vagy sebtiben,

mert úgy lehet,

de hűbelebalázsosan nem!

Balog Gábor

-csataloo-

2024.04.13. 5:53

 

BARANGOLÁSOK

Barangolások minden

múlt időkben.

nyíló orgonák között,

leányka-temetőben,

Gangon, bérház udvarán,

porolóval,

(rajta síndarab, kalapáccsal,

a légiriadót jelezni,

indulni kell,

irány mindenki

napi élelmiszerrel óvóhelyekre)!

Verklissel ugyanott,

pár év békeidőben,

tíz fillér-esőben,

ahol pont azt a tíz fillért érte

minden cetlije a Szabad Népnek

tépetten, mint a skeszpír, vagy,

mint a pénz.

A gangon a gépzene keserve

szívéhez ért emeletlakóknak.

A bajszos házmester

könnye kicsordult,

két fiát várta fogságból,

Kijevből, Taganrogból.

Nem látlak tégedet én már.....

Előadás végén

a verklis meghajolt,

ment tovább.

Peterdy harmincba,

mindössze öt percere a Városligettől,

hol Sztálin, a vasember még

csizmát nem vesztetten állt,

ahol Hegyi Mariska, vidéki lány,

rég asszony,

hitt a jövőnkben.

Balog Gábor

-csataloo-

2023.04 02.

 

KÉK NEFELEJCS

„Kék nefelejcs, el ne felejts”...

Ugyan mit virágom?

Hogy a karomban forgatott

veled

játszom minden képzeletemben?

Hogy az ölelés

csendes-hangos zenéje

él fülemben ma is?

„Kék nefelejcs el ne felejts”....

Felejthetném, a bőröd?

A tested hozzám simulását?

Kereshetném valami mását

annak,

aminek megvalósulását

sem ember, sem isten

képzelte világ nem tudja visszaadni?

Csak szállunk, repülünk,

magunk, a vesztest, örökre utálva

napfényként, esőként a mába

örök

rossz kártyalapok

nem miránk szabott

forgása szerint.

2024. 03.30.

 

UGYE SZÉP VOLT...

Ugye szép volt minden?

Ugye, semmi nem változott?

Jovka lengyel férjnél engem tanít a szerelemre,

aztán megöli első gyermekem.

Ugye, szép volt minden?

Ugye volt hitünk,

tartott bennünk és minket a tisztesség?

Taknyos velünk-korú

párttagok tanítottak becsülettel élni,

s törtek derékba emberi sorsot,

hogy másnapra kiderüljön

ők is hamisítanak.....

Megússzák pártfegyelmivel....

Ugye szép volt fiúk?

Robi felzabálta a téliszalámim,

szapulta,

közben, mert tiltotta vallása erősen,

de új világban mit ért vallás

ha osztottak eszme-mantrát a

Vörös sarokban...

A szalámi hazai volt,

és csak, csak és kizárólag Papi,

balassamgyarmati gyerek

fogta meg kezem,

amikor elmerülni készültem,

hogy Kóc, mit segíthetek?.....

Moszkoviták.

Tudás és kitörésvágy vezérelt

egykori putri, polgári környezet

vagy éppen pártitkár család jó-rossz sarjai,

tehetségesek és nem azok,

dolgosak, robotosak és nem azok,

végzettek és nem azok,

ma hetven

felettiek, ha élnek.

Soknyelvűek, sok arcúak,

tiszták és törtetők,

meghúzódók és álmodozók,

világokat beutazók, vagy sofőrülésben,

városi közlekedésben ön-vezeklők,

príma-príma szép emberek,

ifjak......

Takie ladne oczy

Balog Gábor

-csataloo-

2024.02.23.

 

ARS POETICA 2024

Valami "arspoétikákról"

ment a téma,

s én hallgattam.

Van olyan nekem is?

Juthat? Lehetek akár egyetlen

pillanatban, költő,

akinél nem árt, ha akad

kicsi, nagy,

jól megfogalmazott,

nem mástól lopott

ars, de és meg, poétika!

Szerintem van!

Valahol hátul, az öreg sufniban,

kiszuperált zöld kredenc

középső fiók-lakója,

tudod,

a törött fejű,

ki nem dobott nippekel egy társaságban.

Kicsi dohszagú.

Elgondolkodtatott maga a téma,

Hogyan mondhatom el,

hogy költői, vagy bármi hitvallást

csak az istenemnek mondhatok el,

hogy én istenem, jó istenem,

lassan már lejár az időm

és még mindig nem vagyok képes

megfogalmazni az örök evidenciát,

hogy csak egy lehet a hitvallás,

rajtad kívül Uram,

és az

a szeretet.

Feltétlen szeretet.

Szeretet, ötvözve mindazzal,

amit nem szeretek!

Háború, szószegés, gyilkolás, csalás,

tömegben érkező hívatlan vendégek

tétre-befutóra

lovin eljátszott remények,

emberek nyomora, pénztelenség

és könnyek.

Igen a könnyek,

ha meggondolatlanságomban

én okoztam őket.

Kár tovább ragozni,

azt hiszem ennyi az ars poétikám!

Balog Gábor-csataloo-

2024.04.06. 19:28

 

ARS poetica 2024(poetica)

Költészet?

Minden, csak nem életleírás.

Dallamos zenéje

az anyanyelvnek,

élethelyzetekről is,

akár,

telítve dadogó disszonánssal,

ritmus-, rag- dallamhibával,

mert tökéletes forma

gondolathoz nem létezik!

Kimondva, s leírva sem!

Költő? Az ember,

ki versben gondolkodik!

Lát és fest képeket.

Akár szalmatörekből

présel keresztet,

rajzol rá szavakból

megfeszítettet!

Könnyű feladat,

amíg csak gondolat!

Csupán a tisztánlátás érdekében,

és bizonytalanságok

elkerülése végett:

most nem verset írok,

virágot ültetek Pichler Emőnek,

aki létezik,

vagy nem,

fogható, vagy csak fejemben van,

mint betegség,

kötélre lógatott restség,

szél játéka testben,

halimba-limba,

didergő-dagadón,

levegőn, kockás takarón

romló húspogácsa,

vagy tény, való!

Naponta,

módszeresen

naplóba írt polgár-regény.

-csataloo-

2024.04.05. 1:31

 

ÚJ VILÁG TERVEZÉSE

Hogy terepasztala leégett,

bár Mindentudó,

engem, odaadó hívét,

a testben porrá égettet kérdett,

lélek, válaszolj, kérlek,

szerinted mit ronthattam el,

én, a Mindentudó?

Nézd, kitüntetsz Uram,

jobban, mint röpke életemben,

amikor szemed- érzékszerveid

fókuszából bizony kiestem,

és nyeltem nagy kanállal

a kínt, a mocskot. Persze,

jót kérdel, hisz volt világod

szerettem, abban

idővel helyemre leltem,

ágyból-ágyba túráim

időben befejeztem,

s belőlem, rám szabott,

bordámból alkotott

társat is találtam segedelmeddel,

miért felettébb hálás vagyok!

Ám, ha már kérdezel,

el nem hallgathatom,

megmondom, bizony,

túltervezted a terepasztalt,

mikor embert akartál benne

szabad akarattal.

Te Uram, mindig betartod szavad,

de teremtményed plusz a szabad akarat,

így, együtt,

homokká vált műved számtalan

fogaskereke között,

s ami forgott miattad

az miatta megállt.

A hét főbűn,

emberfigurádban

jó tápot talált,

parancsszegéshez, lopáshoz,

gyilkoláshoz,

háborúzáshoz,

tűzzel játszadozáshoz, s látod,

ez lett a vége!

Ezért kérlek Uram,

ha újraalkotod világod,

s alapban engem, vagy másom is,

bábud is újratervezed,

szabad akarat helyett

nagyságrendekkel előbbre tedd

jellemében a béketűrést!

Hogy örömed örök és

vitathatatlan legyen,

kérlek reklám- és PR-osod

rúgd ki!

Menjen a fészkes fenébe!

Az ember, teremtményed,

csak új mennyország-arculattal

veszi majd észre,

hogy

mindenütt, mindenben

százezer alakban egy az Isten,

és jó, és elég,

ha itt, lent is

láthatja fényes arcodat!

Balog Gábor

-csataloo-

2024.04.06. 19:09.