KÉT SZÉK KÖZÖTT

Két szék között ülünk

egymást ölelve.

A gáton? Máshol?

Télben, vagy nyáron – indifferens.

Lehetne kényelmesebb, ülhetnénk két szék között

valami padra,

de padrapénzünk elment

egy élet alatt másra.

Ki bánja, ki nem.

Hirtelen felpattan a nő, az ő

(a rím miatt),

szalad a konyhába kabátot

sapkát, sílécet földre dobva,

mert égett hús szaga csalja,

vezényli oda.

A Janus orcájú hús

fele szenes, a másik pofája nyers.

Fekete füst még nem kerengett.

Szellőztethető.

A szagelszívó csak önmagának berreg.

Az élhető románc, a miliő,

a fali háziáldás,

lélek, falon varrott textilben.

Két ember

saját, privát bőrében égett olajon,

sült Janus-pofára.

Nem számít semmi, de semmi

a fiatalságunk, az öregségünk,

csak az ölelés.

A konyhakredencnek támasztva

egy pár síléc

és egy magyarvirágos kötény....

Balog Gábor

-csataloo-

2026.02.27