2025. június 28., szombat

 

KAKASSZÓ ELŐTT


Külváros teraszán, lépcsőn

ül magában a csend.

Pipáját letette, abban kihunyt a szikra,

hamuvá aszalta a tavalyi dohányt

június végének heve.

Hegyezett fülekkel hallgatja önmagát.

Boldog.


Végtelen tisztelet csöppnyi kert-vadonban,

madár csak fészkelődik teli fészkiben,

a csivit még torokban alussza álmát,

de csipás kis szemét ki-kinyitja

derengő fényre csodálkozón

idei fecskegyerek.


Az öreg csönd nyújtózik egyet,

vállára veszi az elmúlt éjszakát,

tarisznyájába baglyai suhogását,

elkoppintja jánosbogárka zöldjét,

kakasszó már nem lesz errefelé –

elindul pihenni távoli templomtoronyba,

hallgatni ideje előtti rorátéra hívó

kisharangot.

Harmatozzatok egek. ti bátran,

estélig nélkülem!”






2025. június 27., péntek

 

2025 JÚNIUS VÉGE


Nyitott ablaknál a szél ébresztette.

Húzd meg-ereszd meg”-et játszott

a gesztenye hajával odakinn.

Erős volt, de vadsága semmi.

Ő létrázott a susogásban, álomhatáron.


Nem sokkal négy előtt

az asszony karcsú teste villant át fölötte,

a ruhát már este lefújta róla a hőség,

megsimítani sem volt idő,

-„Nyitva az ablak!”-futott a kocsihoz.


Persze.

Akkor már vastag, cseppekben

jött az áldás,

hosszú, embert próbáló idő után,

valami félresikerül, széliből elkapott záporfelhőből.

Zivatar.


Hamar elállt.

Megvárta amíg a szeretett visszafekszik,

-„Hatkor ébresztelek! Aludj!” -

és belekezdett a nyári, hajnali rutinba.

Kávé, terasz, csönd.

Vágy az évei alatt elszívott

összes cigarettából egy-csupán egyért,

valami könyörületként.

Kubai Ligeros. Szivarvég-szemétből.

Mezítlábasan, mint az eső utáni séta

a halálból visszatapsolt

Szent Iván utáni füvön.


Balog Gábor

-csataloo-

2025.06. 27

2025. június 23., hétfő

 

KÍSÉRTÉS


Aztán lenéztem arról a hegyről...


Valóban, alul pezsgett az élet!

Hangyák bóklásztak, sátoroztak,

rögtönzött táborokban

vigécek kínáltak eladásra burnuszt,

és Bibliát,

ima-malmot, meg mantra-gépet.

A népek a bálványt imádták,

oltárképeket cseréltek borotvált szeméremtestre.

A barna este

naponta csak suttogva merte kimondani,

itt bizony éjszaka lesz!

Tisztító, nagy tüzekben...


Szemben, az engem megkísértő

arca megadásra,

nem harcra buzdított.

Kopott kőtábla parancsain vigyorgott,

mesélte, hogy lenne könnyebb.

Útba igazított.

Adott tanácsot.


A maszk mögött láttam valós magát.

Orromban éreztem a kénkövet.

Zöld füvet képzeltem sárga homokra,

és elszántan

megerősítettem esendő magamban

a benned-hitet, Uram!

Maradtam, aki vagyok!


Balog Gábor

-csataloo-

2025. június 21., szombat

 KÓRKÉP


Dávid Dóra.

Negyven éves. Jogász. A róla megjelentekből kiemelhető, hogy magyar kötödése szinte semmi.


Gerzsenyi Gabriella.

Jogász, negyvennyolc éves. Író(?)! Kárpátaljáról hazatelepült. Most hálálja meg az anyaországnak a róla való gondoskodást TISZA képviselőként. Nem rokona az elkémesült Cseber (Tseber Ivanovics) Rolinak?


Kollár Kinga.

Negyvenhét éves jogász. Saját bárhol beidézhető bevallása szerint a hazája (sic: ha van az ilyennek olyan!) ellen dolgozik.


Kulja András Tivadar.

Érdekes figura. Harminchat éves. Nyírségi születésű. Nyilvános önéletrajza szerint pályaelhagyó általános orvos. otthagyta állását egy TISZA tüntetés után ( sebészgyakornoki (!)), mert ott nem engedték politizálni. Érthető, ugye? Gyakornokoskodni hagyták A legszebb, amit róla tudni lehet, hogy „tudománykommunikációs szakértő, egészségedukációs tartalomgyártó”! Olyasmi lehet, mint az öreg kurva Szent Péter előtt. aki pedikűrös-manikűrösnek mondja magát. Persze tévedhetek.


Lakos Eszter, negyvennégy éves jogász.

Furcsa mód nem nyírségi. A „cseber” kapcsolat itt nehezebben kereshető. Önéletrajza szerint sokat errefelé, itthon nem élt. Nekem nem hiányzott.


Magyar Péter, negyvennégy éves,

önbevallása szerint „diplomata”. Korábbi Fidesz-KDNP kormány miniszternőjének felesége. Vargáné...

Elvált. Feleség lehallgató. Duzzad a hatalomvágytól. Duzzadásait diszkókban vezeti le korosztályos leánykák szoknyája alá bekukkintva (videókkal bizonyítható!). Telefontolvaj, garázda jelölt? Általa eltörölni kívánt mentelmi jog alapján nem perbe hívható gyanúsított. Komcsi bejegyzésű, alvó pártnév megvásárlója. Magánvéleményem szerint szenya. Pénz és hatalommániás. Hazája (nem csupán a kormány!) ellen politizáló. Bérenc.


Tarr Zoltán, ötvenhárom éves. Rangidős seggnyaló. Önéletrajzában sehol nincs utalás arra, milyen lélekközösség választotta meg lelkészének. Biztos volt ilyen. Lelkük rajta. Nálunk akadnak közösségek, akik csaló papokat, lelkészeket jelölnek akár államfőnek is. Igaz azokról sokat tud a világ, meg a Soros támogatói rendszer. Ez (vagy Ő?) hátizsákos hosszúpuska. Pénzben pancsizó támogatója a hazaárulásnak.


Ha kihagytam volna valakit, elnézést érte. Minden itt felsorolt önéletrajzi adat hozzáférhető a neten. Több helyen.

Pár szót, néhány kérdést az egész hazátlan bagázsról:

Hogyan képes ez a majdnem nyíltan, vagy akár nyíltan is hazaáruló közösség megszólítani huszonéveseket? Mit rontott el a regnáló hatalom, ami (bár sokak szerint lop is), de életben tart Hazát? Miért nem kapnak érdemük szerinti belső támogatást, szorulnak háttéremberré a leginkább hangsúlyos, már régen nem próbapolitikusok? Miért kevés a szükséges, a látható fiatal, hazájához elkötelezett arc és azok támogatása? Mikor oldja fel a létező, majdisten' még sokáig regnáló nemzeti összefogás kormány-vezetése a lemondott államfő, a nő hallgatását?


Nem vagyok bigott FIDESZ-es, hitemen kívül nincs pártkötödésem a KDNP-hez sem. Szimpatizáltam a balosok ős- és utódformációival, észre sem véve saját butaságom, az engem is bombázó burkolt, de valójában nyílt megvezetés-technikájukat. Vonz az egykori Jobbikból kinőtt Mi Hazánk tisztessége, hazaszeretete, de taszítanak ugyanott fölösleges vadhajtásai. Az egykori Jobbik pár „jó” arcát becsülöm, de köpök a pártját lenullázó volt elnökükre. Az arcot, de hozzáállást nem váltó DK harcát saját hazájuk ellen ezerszer jobban megértem, mint a tiszás nihilt. A DK komcsi indíttatású generikus idill, amiből megélnek. Visszatetsző, hogy polgártársaim hazám fővárosában, a Tarlós (egykor, régen hitehagyott SZDSZ-es, szakember, komoly ember) után annak az arctalan senki hazudozónak adtak mandátumot, aki rátermettségi alapon Tarlós lábnyomába sem léphet!


Lopás ügyekben vallom a Tízparancsolatot emberre lebontva.

Gyűlölöm az antiszemita megnyilvánulásokat. Gyűlölöm a nemzet megosztó megnyilvánulásokat.

Csak egy picurka gondolkodó, valami semmi-valami költő, írásaimban utazó ismeretlen vagyok, maradok telis-de tele empátiával a jó, mondom a jó iránt!

Drága, szép Hazám! Kérlek, szeress engem!

Balog Gábor

-csataloo-

2025. 06. 21

2025. június 20., péntek

 GÁZ


Valami csodája volt a magyar parasztnak. Annak a csodaembernek, aki változó világban élte meg a kötődései kényszerű változásait, faluból városba költözött, mert az asszony, a kedves asszony, a szeretett, a két széttárt comb, városi dáma szeretett volna lenni.

Nem lett, csak afféle megtűrt, de a férjuram a magyar, a csodaparaszt, úgy vett házat, hogy a szomszédság a nő kérése szerint a városi elitből legyen, orvos, ügyvéd, politikus, ami kell. Csak szemetes ne!

Volt a ház mögött négy rövid-fóliányi föld.

Fóliányi, mert változott a világ, az ő, félfalusi-kisvárosi világa is.

Olyan idő volt ez a hőskor, hogy még a tyúktartás sem volt betiltva. Gazdálkodott és közben hetente visszajárt özvegyasszony-anyját látogatni falura, palántázni, nevelni, vízeret keresni jó földben ingyenes öntözéshez.

Jó gyerek volt. Mondtam!

Magyar és paraszt.


Jó ésszel volt nyitott a világ változásaira és idővel, fiatalon népes leány-asszonycsapat főnöke lett. Haszna csak annyi, hogy tisztességéért szerették. A saját asszonyát ölelte. Időnként berúgott, a saját lépcsején ülve várta, míg beeresztik. Olyankor vacsorát kétesélyesen kapott.

Az idő, a sors, a kiszámíthatatlan. Beszippantotta. Rák vonta ölelésbe. Kiútja négy műtét után semmi nem maradt.


A 'nányi, városi, fóliázott földben hiába hozta le évekig, piacozta országelsőként a primőr tököt, hiába voltak nevelt őszi krizantémjai a környező falvak és a város kedvencei, tavasz jött és mennie kellett.

Nem készített végrendeletet.

Húsvét előtt ágyához hívta a dámát, asszonyát és lassan, de érthetően elmagyarázta a nem butának, hogyan kell a gázórát visszatekerni havonta, hogy megéljen...

Aztán elrepült.

Ma is kereng a menny és pokol között, valami termőföldeket keresve, hogy Isten dicsőségére, Máriák sírjára nagyvirágú krizantémokat nevelhessen. Évelőket. És nincs már gázóra-leolvasója, hogy féljen.


Balog Gábor

-csataloo-

2025. 06. 20


 A KENDŐS VERONIKA


Nagyvizit.

Korán, mert csak tegnap érkezett haza,

és én tartom a kényszerszünet után a vizitet.

Alszik még, vagy úgy csinál.

Kérdezném, macskád az átok-áldás

hogy bírta nélküled?


Csöppnyivel több eszem van,

ilyen kérdések feltételénél.

Ez se más, mint az egymás mellett

elélések kínja-bája,

mikor már sok a gátlás,

hogy magam alá vegyem mind a négy kerekem

és személyesen tegyek fel

szükségtelen kérdéseket.


Jegelem kicsit, a késztetést, s majd újrahívom.

Beszéltetés helyett lehet,

pár fél-mondatot, rittyentek, hogy érezze,

értem.

Ha sikerül,

magamról majd hallgatok.


Hat hétig hiányzott.

Időben seperc.

De a láthatás-mentes szünet

csak edzette az összetartozást,

a barátságot mindenek felett,

s a tudást, hogy tud mindent,

meséim magamban tartva is,

érzi ki és miért vagyok!

Koronája ő

lecsengő, elgondolkodtató, lázadó,

verses életemnek!


Balog Gábor

-csataloo-

2025.06. 20





2025. június 18., szerda

 

TESTKÖZELBŐL


Gondolok ám rád!

Mindig gondolok rád!

Éjben és napsütésben.

Te öleled hozzám a Szentiván éjszakát tűzben,

és csendesen kísérsz, mint a folyó.

Kezedben futnak össze

tenyerem sorsvonalai.

Tőled tanulom sokadszor újra

az első lépéseket,

és veled épül ki a belőlem égre küldött

töményi dallam, evoé.

Ki lett volna képes a Teremtőn kívül

téged nekem kitalálni?

Legyen szép napod!


Balog Gábor

-csataloo-

2025. 06. 19


2025. június 16., hétfő

 

MIRÁZS 2025


Látlak aratás előtti búzamezőben,

és körötted forognak a napraforgók.

Pipacs múló pirulása,

konkoly szégyenének bíbora,

és a búzavirág égből ellopott

kékje is te vagy.

Jössz és eltűnsz látó szem elől,

szemhéj mögött élsz tovább.

Háromszín szépem, pillangóvirágom,

enyém!

Délibáb.


Balog Gábor

-csataloo-

2025.06.17

2025. június 3., kedd

 

CSALOGÁNY


Hajnali fél három.

A kerti sötétbe hirtelen visszaköltözött

a tizenhét éve elveszett

trilla.

A csalogány.

Ideje volt.

Egyszer hallottam csupán,

s most újra itt van,

dicsér Istent és nyarat,

megszületésre és megtervezetten

elmúlásra ítélt életet.

Bőséggel kiosztott

korai torok-vigasz.

Hangkavalkád a csendben.

Szép.

Beledobban a szívem.

Beledobban a szívem.


Balog Gábor

-csataloo-

2025. 06. 04.