VÉRÖTVÖZÉSEK

Magyarnak lenni!

Itt születni, innen majd elmenni,

ahol annyi vér

van bennem is,

mert a béli krin, bazsarózsa,

meg a kalína is itt cvetyot,

mert éltem, élek,

és huzi meg voni is volt,

és muzsi és zseni is,

és itt fan Putakesz

a tejcsináló tehénnel,

ja, meg a spriszni,

meg a történelem,

na plavom zsalu

napfényben fürödnek

tamo daleko álmaim.....

Három virágszál Dzörsziben

majd dédapát varázsol belőlem,

miközben Csányban, Szahalinban

alvó anyósaim drukkolnak nekem,

hogy egy szlovákba-németbe oltott

másik magyart szerethessek,

míg eljön a nagy snitt

a felirattal, meg kopjafa, hogy

kamera Turek, rezsi Zapletal.

Balog Gábor

-csataloo-

2022.03.21. 6:03

ÉJJEL

Azt mondod, bejöttél hozzám az éjszaka, két strófa kipréselt vers között.

Azt mondod, fel sem ébredtem.

Tán igazad van, gondoltam – sosem hazudsz.

Aztán működni kezdett a csöpp agyam. Hogy lehet, hogy kihagytam, nem vettem észre?

Rájöttem!

Textilben voltál meztelen csigám!

Balog Gábor

-csataloo-

2022-03-19. 10:47 

 SEMMI NOSZTALGIA

Beszélgettünk.

Hárman. Két kutya figyelt. Fekete-fehér. Csöndben.

A kisebbikemet kérdezte Nőm.

„Te mit szeretnél?”

„Házat, békét. Folyó mellett. Nem túl nagyot. Lenne benne kályha. Állatokat. Diófát, kérgében lányokkal. Nyarat. Telet. Izzadtságszagot aratás után. Jégvirágokat, ahogy nőnek az ablakon. Kompot.

Ebédet-vacsorát családban, Veletek.”

Pont ilyen volt, amikor eladta három éve......

Balog Gábor

-csataloo-

2022.03.19. 6:46

 TAMAMO-no-MAE

Gonosz lettél volna rókalány?

Vagy csupán és talán

az élet küldött utadra

kilenc farkadra kötve sorsom?

Az enyém?

Vonszolhatod a porban,

fürösztheted szakéban, ferde szemmel,

csábítón!

Ágyam hideg, ha nem alszol benne!

A lelkem vándorolni menne.

Fuji hegyére,

de nem lankái hívogatnak!

Tamamo no Mae

nem tudlak

nem szeretni!

-kiscsikó-

2022.03.19.6:20

PADJAIM

Kerti padról írt egyszer.

Zauberton-vörös hajában

az ősszel.

Bánatát fogalmazta meg.

A kert alvó akácai

körbenőtték. Lilán.

Fotelben ülök. Körmölök.

Fülemben Hang zenél.

Barátság.

Az égig érne?

Nem!

Egy rossz szó, s elveszik.

Nemsoká', s táncos

fényorgonákkal fest

felhőféleségeket

raúzsaszínre a Nap.

A Zauberton-vörös is megmarad

furcsa, nem is rossz,

de főleg

nem változó emléknek, amiről

(túlteng bennem a szégyenérzet)

nem mesélek.

Na ja! Plusz kerti pad!

Amin ülök.

Balog Gábor

-csataloo-

2022.03.19. 6:08

CERBERUSOK

Neki kettő jutott,

mert ő a mennyország.

Ágyamon fekszik,

haját féltőn takarja

vékony takaró.

Arcát a hajnali fénynek

besütni nem hagyom.

Balról-jobbról a latrok,

két Cerberusunk vigyázza,

egy fekete és egy fehér.

Kezem az őrzőkre

oda sem figyelve,

fogaik nem félve

szép homlokához ér.

Aludj, s álmodj nekünk

tartalmas jövőt,

Kedvesem!

A nő papucsban lecsattogott a mosókonyhába. „Teregetek!”- mondta a lépcsőn lefelé.

„Megyek én is!”- szólt a férje. „Segítek!”

Mire leért az asszony már szedegette a dobból a nedves ruhát. Egyenként, ahogy illik, csattanósan rázta ki az egyes darabokat.

A férj is odahajolt a dobhoz, egy kisebb törlőkendőt vett ki belőle, hogy ő is része legyen a műveleteknek. Ahogy emelte fel fejét, arcában nagyot csattant a párja kezében lévő törölköző.

„Jaj, nem akartam, bocsáss meg!” -mondta ijedten a nő s már nyúlt is a következő nedves darab után.

A férj is lehajolt a következőért, s pont úgy, mint az előbb, ugyancsak az arcán csattant a második nedves pofon,

„Jaj, nem akartam!' – jött újra a bocsánatkérés de belül a homloka mögött az asszony mást gondolt:

„Az elsőt tényleg nem akartam. Nem én! De ez a második, már kifejezetten jól esett!”

A férfi, minden gondolatok nélkül, hajolt harmadszorra is a dob felé.....

 

 TILTOTT VISZONY

Jaj. Oroszország, ne ölelj ily

gyilkos féltéssel magadhoz,

hisz testvérként

voltam ágyasod,

s ha tetszett is néha,

bevallom, nem mindig kellett

se törvény, sem az ölelésed!

Jaj, Oroszország, tudom

ketten vétkeztünk,

hisz testvérek között a nász tilos!

Gyenge-zsenge lányka,

én U-krajina,

„határszél” lengedeztem,

kínáltam fel magam!

Vitt vón' lengyel, tatár török.

Mondd, nélküled ugyan,

mire mentem volna,

ha nem leszek

törvényszegőn az ágyasod?

Jaj, Oroszország,

bennem a nagyravágyás

csak ellened támadt,

hisz – emlékszel – két háborúban is

adtam svábnak a népem,

s te, testvér-szeretőm,

nagy jól megtoroltad,

kiéheztetted önmagam.

De Berlinig elmentem véled

három frontokon,

s az is én voltam,

ágyas, vérrokon!

Hagyj mennem vérem,

hagyj élnem! Kérem!

És nem baj, ha felgyújtod

egykori nászágyunk,

a bűnös kishitűt!

tény maradsz!

Elhagylak, s

elhagyni sem akarlak, testvérem!

Kedvesem!

-loo-

2022.03.17.16:54