MISTLETOE 

Fagyöngyre spórolok.

Magam szedettre.

Szemem már észrevette

autót vezetve Gödöllő, s Aszód között

a mászható fát,s rajta méregzöld

gömbként az élősködőt.

Fehér bogyójú fajtát.

 

Valami álom kerülgetett,

de lehet, beittam,

mert láttalak aranyburokban

szobámba lépni.

Fanyöngy alatt.

Illik, meg kívántam is,

hát csókoltalak. Te megöleltél.

Szép volt az estém újra.

 

Nem érdekel már,

merre mentél, mit vittél magaddal,

a február eleji fagyban

úgy sem számított.

Szobámban kályha morgott duruzst,

s a rúzst a ránc alól, szájcsücsökből,

a párna rég letörölte.

Holdtölte van. Ilyenkor álmodok.

 

Olyant, hogy fagyöngyre spórolok.

Neked szedettre.

 

-csataloo-

BGJ.2009.08.08.