ESTE ZÖNGÉI HANGBAN
Fél-kopasz ágon,
hajszállal kötött ígéretet
ráz a szél.
A szél.
Vadsága mérhetetlen.
A levelek, ágrólszakadtak,
sorban lehullnak.
Soros halál.
Az ígéret erős esküvéssel
él.
Nem felkötött.
Helyén marad.
2021.11.19.
A táncrendem adott.
Nem én tervezem.
Tudom a tervező
jól dolgozott, látott.
Engem.
2021.11.19.
Az asztal megterítve, s szemben ül.
Vacsoraillat.
Furcsa! Nőalakja van.
Hosszú, majd térdig leérő
hajjal.
Még jó, hogy holnap
megbeszéljük.
2021.11.19.
Ma társalgótársaim
Byron, Burns és Grant.
Jó társaság.
Plusz kutya.
Hajamfehérre mosva.
2021.11.19.
Kandi, őszvégi napsütésben
rajtam fagy-túlélő
bogarak toroznak.
Holnapra árnyéka sem maradok,
ma elvesztett, munkás napomnak.
2021.11.19.
A Hold üzen majd, ma éjjel.
Én? Fordulok másik oldalamra,
felriadok, beszédét nem értem,
Visszaaludni lesz a képtelenség.
Uralkodik felettem
égi fenség,
döntését zömmel
jól viselem.
2021.11.19.
Szeretsz és szeretlek szerelemmel.
A tényen bélyeg,
forgalomból kivont.
Értékesebb tizennyolcezer,
Vénusz-tudattal megélt napjaimnál.
Szeretsz és szeretlek.
Ismételgetem.
2021-11-19.
Balog Gábor
-csataloo-
2021.11.19.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése