JELENTÉSEK KÖNYVE XXVI.

Jelentem,

néhány napja már, hogy

erre jár idősebb fiam.

Az első, belőlem,

s anyjából egyetlen kipréselt

egó.

Távolról jött.

Köztünk öt éves törés után,

a tény, hogy itt jár,

neki nem öröm. Ma nem!

Semmiképp.

Üzent.

Megadta láthatás lehetőségét,

mint kegyet, magasból.

Istennek, tévedhetetlennek

hiszi magát, s világa idomul

képzetéhez.

Nem ép.

Jelentem, nem számolt velem!

Minden trükkjét

már régen ismerem! A pohár betelt.

Látni nem fogom.

Lélekben, felülök a technikára,

s elutazom. VIP jegyem van.

Elviszem.

Át a nagy kék vízen.

A szürkeállományában sem maradok más,

mint korcs félreút.

Nehezen elővarázsolható.

Eredete.

Itt,

ne tudja hol,

feszülő izmok burkában,

négy hónapja él, lüktet élet.

Nem pótlék, nem helyettes.

A mindent túlélés

ígérete. Esély, búcsúzás előtt.

Balog Gábor

-csataloo-

2022.12.10. 11:40