BRÓM

Hurrá, itt a bróm!

Beérkezett!

Minden fellegek oszlanak,

napsugár játszik

ágmentes ágon a kert alatt,

az utcán madarak csivitelnek,

s engem nem érdekel, de lenyugszom,

verseken gondolkodom,

az Ódán, meg a Huszton.

Arcomra bamba béke ül.

Nem vagyok egyedül!

Bevallhatnám: Nem így van,

hogy érthetetlen, amiért így van,

s persze, érthető is, hisz

magyarázattal, eszes érveléssel

sok padlásom teli.

Manzárdszobámban

telek énekelnek,

az álmaim sétálni mennek

messzire,

üres utcáin

üres városoknak.

Már semmire nem figyelnek.

Csak lakótelepi kockákból

éjszakába világító szerelem, 

otthontüzek pislákolása fontos,

csak lélek- és testnyomor

belső oldása fontos,

csak a szél hideg dúdolása fontos,

a nem fontos lesz a fontos

és a hiány.

Új század huszonegyedik éve vége.

Várakozás.

Magány.

Balog Gábor

-csataloo-

2021.12.21. 3:14 (Pi!)