TYÚKAPÓ
Micsoda harc, adok-kapok!
Nehéztüzérség, vitázó gondolatok.
Akkor is elszakadok
– mondod magadban – ,
felnőtt vagyok,
saját és szabad akarattal,
ergó:
ne szólj a dolgaimba!
Támadást mímelve, visszavonulok,
dühöngök, befelé ordítok,
tenni tények ellen
semmit nem tudok,
elszakadtál
– mondom magamban – ,
felnőttél,
saját szabad akarattal,
egró:
nem szólok dolgaidba.
Féltelek. Úgy fognám még
kezed, vinnélek iskolába,
edzésre, és vacsorára
adnám kedvencedet.
Látod, nem lehet!
Lábad és szíved
már más útra visz…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése