SZILÁNKOK-TÖREDÉKEK

1.

...a lassan ható méreg,

az öregség legyűrt.

Vesztettem.

Élem még életem,

de az emlékeimben felgyűlt

oly sok jó napok

visznek el...

Elvisznek, messzire.

2.

...mi a talpalávaló?

A Lohengrin-induló talán?

Apró, fekete dinnyemag

növekvő, zöld burokban?

Vagy az út?

Amit nem érez, nem is lát

talpa alatt a boldog ember?

3.

...igazmondásommal vert meg

Istenem.

De lehet, megáldott,

hisz a rögösebb út,

ahol a port a szó

könnyebben felveri,

biztosabban Őhozzá vezet...

4.

...a szépség szépséget hoz a világra,

így megmaradsz nekem:

akkor is szép leszel,

ha meggyötört, ráncos arccal

keresztet cipelsz

új Golgotákra régiek helyett...

5.

...szegények jótevője ne tanítson

etikát nekem,

ha más pénzéből

vesz tevékenységéhez arcot!

Hiteltelen...

6.

…eltűnt időben,

mezítelen,

vállgödröm

volt lakhelye fejednek.

A váll – látod –

címlistákból

kihúzható.

Új plasztikot adnak helyette.

A gödör enyém marad.

Örökség...

7.

... a messzeség van itt,

a tenyeremben.

Élet földrajza,

árkok, dombok,

eredetek és elágazódások.

Az elkerülhetetlen is itt van.

A Te térképed, mondd,

merre van?
Nazca-rébuszok

csillagmesszeségben.

8.

...a távolság végtelen

közelsége lüktet kezemben.

Az árkok, a dombok,

eredetek és elágazások,

belőlem fakad életek,

pedig végső soron ez

csak egy tenyér,

benne csillagösvények reménye,

geometrialag értelmezhetetlen

képletekkel.

9.

...kaszára érett mezeit

mutatja kincses július.

Kaszát vörösre izzasztó

hőségben: látomás.

Áldott testével ifjú nő

segít rá támaszkodó vénet

a folyópartra,

a csónak felé.

10.

...a torok beteg.

Hangokból szavak

már nem születnek,

csak torzók ölelkezése.

Elvitte, mint túlhordott

magzatot, a gregorián

fenséges békéjét

egy szentjánosbogár.

Szőke mező kenyerét

már learatta a július.

A csűr telik.

A tors között

sérült, pihés levéllel

konkoly elmélkedik:

szépségem elvitte kés,

de magom, az új időkre,

már itt, a földben!

12.

...a víz ezüstje, cseppekben,

még itt a fákon.

A zápor hamar ment.

Széltördelt ágak között

Krisztus keresztjét magán viselve

foltozza hálóját a pók.

Biztató harangszót vár a reggel.

13.

...csukott szájjal is énekelt.

Érezte, a két hangszál remeg,

erei duzzadoznak,

és tágul a lélek.

Az izzadó tömegben,

a nyitott ablaknál, helyét

átadta neki egy öregúr.

A bálnák is szépek

és énekelnek – gondolta.

14.

...a Nap megállt tetőfokán.

Miklóst kereste,

vagy szolgák hadát.

Menni az est felé kedve nem volt.

Legjobb a csúcson!

Platánlevélen álló

fénysávokat rajzolt a nyár,

és törpe árnyékokat tartott

katonás rendben, mozdulatlan

a szélcsend.

15.

...olvasom, hogy vizsgázik

most gyűlöletből jelesre,

kit egykor a szeretetre tanított

a kor.

Változó világ és ego.

Az inga kileng éltében

számtalanszor,

de megnyugvást csak

a végső megállás

változatlansága ad.

16.

...a főnyereményt megütni könnyű.

Billegsz nyárlevélen,

s kezedbe pottyantja a Nap

a tavaszt!

Védőháló nincs alattad,

kötél se tart.

A főnyereményt eltékozolni semmi!

Idő csupán...