JELENTÉSEK KÖNYVE II.
- irodalmi műhelygyárosokról -
Jelentem, felsorakoztak.
Két tömött sorba hoztak vásárolt észt,
árult diplomát, színházi jegyszedőtől
kéz alatt kapott ön- és másámítást,
béreltek frakkot, nyakkendőt hozzá, csokorba,
lesik egymást, kinek a nője rongya
cifrább,
a nő se számít, nem baj, ha ronda,
s leginkább arra vágynak,
az első sorból majd felállnak,
jól bekiabálnak az előadásnak:
Színész! Ripacs vagy!
Jelentem, csupán kutyák!
Sok csahos.
Koncokon hízott, meg arra hajlamos
tenyészeb.
Bezárt gyárkaput őrző
széklábformázó, ősz művezető,
bamba akarnok.
A sihta végén az elmaradt sziréna,
az Auróra szocbrigád naplója
maradt csak emlékül álmaikba’.
Csak az.
Jelentem, a vízen, csónakban ülök.
Kezemmel habokat fésülök
kócosan szög-simára.
Szép az éj. Hideg.
Cizellált köldököt rajzolok
a folyóra festett, nagy, sárga
hold hasára.
Balog Gábor
-csataloo-
2010.11.03.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése