TÜKRÖM-TÜKRÖM

TÜKRÖM-TÜKRÖM

Fél életem leéltem veled!
Legtöbbször elégedett,
macskának „itt a hal” pofát
zsigerből arcra tudva.

Reggel mért félsz tükörtől?

Tudnod kéne, nem?
Nem érdekel,
kettővel több lett-e szarkalábad,
kilód, ma mennyi,
és kell-e soláriumba menni,
hogy bőröd éppoly
selymes-simán
legyen félbarna, fátyolos,
mintmikor huszonévesen
varázsod megfogott!

Látod?
Próbálom mondani:
A külső változásai,
ha együtt vannak
a mérlegen
éveken át viselt
velem,
hatásuk semmi,
majdnem marginálisak!
Csak te vagy fontos,
és feloldott,
elmúlt,
eltáncolt,
két gyerekbe préselt,
halni képtelen,
mégis változó,
tényként létező
leélt időnek
puszta ténye.

Nézz bátran a tükörbe!

Balog Gábor
-csataloo-
2008.04.01.