DÜH

DÜH


Úgy döntöttem,
hogy sorba rakok
mindent, mit megéltem,
képeit minek őrizem,
és jajkiállítást nyitok
csukott szemhéjak mögött,
csak magamnak,
és befelé fordulok,
és ordítani is befelé fogok,
mert minek zavarnám
sok decibellel
a környezetem.

Úgy is döntöttem,
hogy jogomban áll
egyszer, csak így,
nem veszekedve,
sajnálva semmit,
és nem perelve
vissza órát, letűntet,
embert, magától elfutót,
vagy elmenekültet,
pénzt, vagyont,
elmaradt haszont,
kizárva minden létező
anyagi valót,
minden jelent
és összes jövőt
panaszhangokból
írok szimfóniát.

Úgy döntöttem,
hogy ma este,
kedvesem karját
is hagyom
beleölelni a semmibe,
bájos közeledését
sem veszem észre.
Ma befelé fordulok,
befelé egészen,
nem kell vacsora,
munkám is félbehagyom,
hogy írjak egy verset,
ha sántát, hát sántát,
de a szerelemről!

Ennyi, dühös vagyok!

Balog Gábor
-csataloo-
2008.06.07.