AUGUSZTUS ÚJRA

AUGUSZTUS ÚJRA

Gomolyog újra
a vízről a köd,
hajnali óra a Dunán.
Jön újra az ünnep
nyarat lezárni.
Rókaként sompolyog
benne az ősz.
Tejköd, se partot,
hajót, se fodrot
a vízen nem látni
egyet se nem,
csak tudat és tapasztalat
tükröz valamit abból,
ami a tej mögött van:
Minden ott, a helyén.Életek úsznak el
fel és le,
és a fövenyen
a másik oldalon
a régelment kedves ül,
lábát felhúzva magzatpózba
és lát, bármit is teszek.

Igyekszem úgy élni,
szégyenkeznie ne kelljen,
a szándék erős, a kivitelezés,
hol így, hol úgy puffan,
lutri, kiszámíthatatlan.
Tudom, ott van,
ködben, ha nincs,
bújik csalitban,
bokrok közé.
Csak én ismerem
rejtekhelyét.

Mondják, visszatartom,
menne már rég pihenni,
s ha így van is, kinek joga
követ vetni rám?

Balog Gábor
-csataloo-
2007.08.10.