LÁNYOK

LÁNYOK


Lányok,
babos szoknyában,
kis kendővel,
tánckarban az óvodában,
lányok, padra görnyedve,
oldaltsandítva
egymáshoz bújva,
sutyorgón megbeszélve
mindent, mi nektek fontos,
mit csak ti láttok,
láttatok,
lányok, parkban, tavasszal,
csacsogva,
új élet dallamát dúdolva,
vagy énekelve
vérmérséklet szerint,
lányok,
szendén, vagy elhatározottan,
valami partin,
kifeszülve, vagy kifeszítve,
összezárt combú lányok,
látom, ahogy kitárjátok
a jövőt felém,
és bilincset fonni tanultok,
mit már jóelőre megbeszéltetek
egymás között,
vagy épp az új világ
szennyoldaláról tanultatok
titokban,
utálkozva is a helyzet
furcsaságán.

Lányok,
látom miként lesz belőletek
anya, hűséges,
vagy csalfa asszony,
boldog, vagy kielégülésig
el sosem jutó,
mindig bolyongó,
más ágyban ébredő vándor,
madárdal, simogatás,
ágyba vitt ,
vagy hozott reggeli,
és látom, egytől-egyig
büszkén viseltek
mirtusz, töviskoszorút,
sőt mindkettőt akár
egyidőben,
mert ilyen kacskaringós
a lányoknak rendelt életút,
göröngyös,
buktatókkal telt,
párnába gyűrt,
kikényszerített,
vagy ölbe pottyanó
sorsvonal.

Lányok,
megannyi Madonnám!
Korban és alakban
mind-mind mások,
más vágyak, szokások,
megszokások rabjai!
Legyen áldott
minden mozdulástok!
Csak bennetek
tudom feloldani férfiálmaim.


Balog Gábor
-csataloo-
2005.12.24.